A 91/271/EGK irányelv a települési szennyvíz kezeléséről a csatlakozó országok számára komoly feladatokat határozott meg a szennyvízkezelés terén. Az irányelvben foglaltakat a magyar jogalkotás a 25 és a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletekben érvényesítette.
A projekt keretében a meglévő beépítéssel rendelkező csatornázatlan fővárosi lakóterületek szennyvízelvezetését kívánja megoldani Budapest Főváros Önkormányzata - a kerületi önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján - európai uniós támogatással. A BKISZ projekt I. szakaszában (KEOP) beruházásnak köszönhetően közel 14 ezer fővárosi ingatlan kapcsolódhat a korszerű szennyvízhálózatra, összesen 20 ezer család, azaz 41 ezer lakos élete vált komfortosabbá. A BKISZ projekt II. szakaszában (KEHOP) további 30-32 km csatorna épül meg ami további 1500 – 2000 ingatlan ellátását teszi lehetővé.
A BKISZ projekt eredményeként Budaörs szennyvizének korszerű és környezetbarát elvezetése is megvalósul.
Miért jó a lakosságnak ez a beruházás?
A BKISZ projekt I. szakaszának köszönhetően összesen 240 km szennyvízcsatorna épült meg Budapest eddig ellátatlan területein, valamint Budaörs szennyvizének korszerű és környezetbarát elvezetése is megvalósul.
A beruházás eredményeként mintegy 14000 ingatlan csatlakozhat az FCSM Zrt. által üzemeltetett közcsatorna hálózatra. A BKISZ projekt II. szakaszában további 30-32 km csatorna kiépítését tervezzük, ami 1500-2000 ingatlan csatlakozását teszi lehetővé. Tisztább lesz a Duna: az eddig csatornázatlan háztartások és Budaörs szennyvize a főváros szennyvíztisztító telepeire jut, majd onnan a legkorszerűbb eljárásokkal megtisztítva kerül vissza a folyóba. A beruházás eredményeképpen a fővárosban megszűnt a szennyvizek közvetlen dunai bevezetése. A csatornahálózat bővítésével a környezetre, egészségre káros anyagok (pl. gyógyszermaradványok, vegyi anyagok) többé nem szennyezik a talajt, élővizeinket.
A kényelmi és környezetvédelmi előnyökön felül az ingatlanok értéke is növekedni fog a közműfejlesztésnek köszönhetően.
A szennyvíz elvezetése és megfelelő tisztítása mindannyiunk számára zöldebb, tisztább, élhetőbb lakókörnyezetet teremt.
Mely kerületeket érinti a beruházás?
Az átfogó környezetvédelmi fejlesztés I. üteme összesen 16 budapesti kerületet (II., III., IV, X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXII., XXIII.), érintette 2013-2015 között.
A BKISZ II. ütemében 9 kerületekben épül még 30-32 km közcsatorna. (II., III., IV., XI., XII., XVI., XVII., XVIII., XIX., ) 2019.06.30.-ig
A beruházás célja, hogy Budapest még csatornázatlan részei minél hamarabb rácsatlakozhassanak a korszerű csatornahálózatra és a keletkező szennyvizek káros anyagoktól megtisztítva kerüljenek vissza a természet körforgásába.
A BKISZ beruházás keretében Budaörs szennyvizének korszerű és környezetbarát elvezetése is megvalósul.
Milyen hatása, környezetvédelmi következménye van a beruházásnak?
A fejlesztésnek köszönhetően a szennyvíz többé nem károsítja a környezetet, hanem a fővárosi szennyvíztisztító telepekre jut, majd megfelelően megtisztítva kerül a Dunába. A szennyvíz elvezetése és megfelelő tisztítása összességében zöldebb, tisztább, élhetőbb lakókörnyezetet teremt. A fejlesztés fontos előrelépést jelent a főváros és Budaörs fejlődésében, amelyből nemcsak az érintett területek, hanem Budapest és Budaörs minden lakója profitálni fog.
