Miért érdemes csatlakozni a megépülő szennyvízhálózatra?
A BKISZ projekt legfontosabb célja, hogy biztosítsa a megfelelő szennyvízelvezetést és –tisztítást a főváros még csatornázatlan területein. A fejlesztés eredményeként közel 20 ezer háztartás csatlakozhat a fővárosi csatornahálózathoz és élvezheti a korszerű szennyvízkezelés előnyeit. A csatlakozás eredményeként a szennyvíz szippantásával és elszállításával kapcsolatos kellemetlenségek egyszer és mindenkorra megszűnnek. A szippantás költségeivel sem kell többé számolni, az évi többszöri szippantási díjat a hosszú távon kedvezőbb csatornadíj váltja fel. A csatlakozással azonban nemcsak a szippantás költségei szűnnek meg. Azok az ingatlantulajdonosok, akik a környezetbarát csatornaszolgáltatást választják, mentesülnek a talajterhelési díj alól is. A csatlakozás további előnye, hogy a házi szennyvízhálózat kiépítésével az érintett ingatlanok értéke is megnövekszik.
Milyen következménnyel jár, ha nem köt rá a lakos a csatornahálózatra?
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem tudja közüzemi szerződéssel vagy egyéb módon igazolni a jogszerű szennyvíz elhelyezést, akkor talajterhelési díj kiszabására számíthat.
Milyen módon történhet meg a házi rákötés? Hogyan kapcsolódhat a lakóingatlan az utcában megépülő vezetékhez, ha alacsonyabban fekszik, mint az utcaszint?
A háztartások a házi bekötővezetéken keresztül csatlakoznak az épülő szennyvízhálózathoz, melyet minden ingatlanon a telekhatártól számítva 1 m hosszúságban építenek ki a beruházás során (szennyvízelvezetési szolgáltatási pont).
Előfordulhat, hogy a lakóingatlan az utcaszinthez – így a gerinccsatornához – képest mélyebben fekszik. Minden ilyen esetet egyedileg vizsgál meg a kivitelező és az adott körülményeknek leginkább megfelelő műszaki megoldást valósítja meg, törekedve a gravitációs beköthetőség kialakítására.
Az ingatlantulajdonos szempontjából ugyanakkor nincsen jelentősége annak, hogy az ingatlanjáról a szennyvíz gravitációsan, vagy nyomott rendszeren keresztül távozik, mert a nyomott rendszernél szükséges házi átemelő is a beruházás keretében kiépítésre kerül, azt ugyanúgy a közszolgáltató fogja üzemeltetni (többek között felülvizsgálni, karbantartani, javítani).
Mi a különbség a gravitációs és a nyomóvezetékes bekötés között?
A gravitációs bekötés esetén a telekhatártól 1 méterre történik egy tiszítóakna elhelyezése, és innen - az ingatlantól függően - egy viszonylag hosszabb szakaszon kell az ingatlantulajdonosnak a belső hálózatát kialakítani és a későbbiekben karbantartani.
Nyomóvezetékes bekötés esetén házi átemelő beépítése válik szükségessé. A házi átemelő beépítése oly módon történik, hogy arra az ingatlan szennyvízkivezetése gravitációsan ráköthető legyen, így a hegyvidéki területek völgyoldalain a topográfiai viszonyokból adódóan ez szinte az ingatlan közvetlen környezetét jelenti, így ilyen esetekben minimális az a szakasz, melyet az ingatlantulajdonosnak kell kialakítani és a későbbiekben karbantartani.
A házi átemelők energia ellátása az ingatlan elektromos hálózatáról kerül kiépítésre a projekt részeként, illetve egy mérő is beépítésre kerül. A házi átemelők energiafogyasztása így a tulajdonos energiaszámlájában jelenik meg, mely havi pár száz Ft-os mértékben érinti a tulajdonosokat 2018.12.31-ig.
A Víziközmű törvény végrehajtási rendeletének 2013. decemberi módosítása alapján pedig az ellátásért felelősnek (Budapest területén Budapest Főváros Önkormányzatának) 2018. december 31-ig gondoskodnia kell a házi átemelők energiaellátásához szükséges hálózat felhasználási helytől független energiahálózattal történő kiváltásáról.
Mikor és hogyan köthetnek rá a csatornahálózatra az ingatlantulajdonosok?
A házi szennyvízhálózat tervezés megkezdésének feltétele, hogy megépüljön az utcában a közcsatorna és az ingatlanhoz tartozó házi bekötővezeték is, valamint sor kerüljön azok műszaki vizsgálatára és az ún. geodéziai bemérésre.
A méréseket követően állnak majd a szolgáltató rendelkezésére ugyanis azok a műszaki adatok – a bekötőcsatornák helye és mélysége –, melyek ismeretében az ingatlantulajdonosok megkezdhetik a házi hálózat terveztetését.
A Fővárosi Csatornázási Művek honlapján folyamatosan frissül az az oldal, ahol a rákötések pontos menetrendjéről tájékozódhatnak.
A terveket – amelyeket tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberrel szükséges elkészíttetni – a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Ügyfélszolgálatára kell majd benyújtani.
Az elkészült szennyvízhálózatra akkor köthet rá az ingatlantulajdonos, amikor a hálózat majdani üzemeltetője (FCSM) az adott vízgyűjtőterületen elkészült hálózatot üzemeltetésre átveszi. A csatornák üzembe helyezését követően, a tulajdonosoknak 1 éven belül szükséges rákötniük a rendszerre (2011. évi CCIX. törvény 55. § (1) a) alapján), melynek keretében a telektulajdonosok feladata a belső csatornahálózat megterveztetése és kiépítése, illetve az üzemeltetővel a szolgáltatási szerződés megkötése.
Mit takar a telken belüli tervezés? Mi a menete? Hova lehet fordulni tanácsért?
A háztartások a házi bekötővezetéken keresztül csatlakoznak az épülő szennyvízhálózathoz, melyet minden ingatlanon a telekhatártól számítva 1 m hosszúságban díjmentesen építenek ki a beruházás keretében.
A lakó feladata a belső hálózat megterveztetése. Fontos, hogy a terveket kizárólag tervezői jogosultsággal rendelkező – a tervezői névjegyzékben szereplő, Vízgazdálkodási tervezési
szakterület (VZ-TEL), illetve építmények gépészeti tervezési szakterület (G) – szakember készítheti el. A követelményekről a FCSM Zrt. ügyfélszolgálata ad tájékoztatást a 06-1-455-4306-os telefonszámon, vagy e-mailen az ugyfelszolgalat@fcsm.hu elérhetőségen.
A tervek szakszerű kivitelezését a tulajdonos saját belátása szerint bízhatja rá szakcégre vagy kellő jártasság esetén elvégezheti saját maga is.
Elkezdhető-e a "telken belüli" engedélyezés és terveztetés anélkül, hogy az adott utcában nincs még lefektetve a csatorna fővezeték?
A tervek elkészítésének a feltétele, hogy a már megépült utcai gerincvezeték kamerás ellenőrzése és geodéziai bemérése is megtörténjen. Innentől fogva állnak rendelkezésre a belső hálózat megtervezéséhez szükséges adatok. A telken belüli terveztetés feltétele az utcai gerincvezeték megépítése. Amíg az FCSM Zrt. nem veszi át üzemeltetésre az elkészült teljes csatornarendszert, addig az nem működik, tehát az engedély nélkül bevezetett szennyvíz nem folyik el.
Mikor lehet kiépíteni és használni a házi szennyvízhálózatot?
Az FCSM a tervek ellenőrzését követően, amikor az utcai szennyvízhálózat üzembe helyezése megtörtént, kiadja a szolgáltatói hozzájárulást a telken belüli hálózat megépítésére. A telken belüli hálózat megépítését követően minden lakónak kezdeményeznie kell az FCSM-nél a használatbavételi hozzájárulást, amelynek kiadásával egy időben aláírásra kerül a közszolgáltatási szerződés, ezt követően már használható a korszerű és környezetbarát rendszer.
Hogyan zajlik le a csatornabekötés?
Házi rákötés csak a közcsatorna üzembe helyezése után történhet meg. Az elkészült szennyvízhálózatra akkor köthet rá az ingatlantulajdonos, amikor a hálózat majdani üzemeltetője (FCSM) az adott vízgyűjtőterületen elkészült hálózatot üzemeltetésre átveszi. A rákötés feltétele az FCSM értesítésének kézhezvétele.
Egy helyrajzi számon (két különálló lakóingatlan esetében) hány bekötés létesíthető?
Osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén, amennyiben egy helyrajzi szám alatt több, különböző tulajdonban lévő lakóingatlan van, a BKISZ projekt keretében azok a lakóingatlanok kapnak külön bekötési lehetőséget, melyek saját fővízmérő órával, és vezetékes vízre vonatkozó szolgálatási szerződéssel rendelkezenek.
Saroktelek esetén honnan történik a rákötés?
Az ingatlan tulajdonosa részére a telekhatáron belül 1 m-ig a bekötés kiépítése a projekt részét képezi, így ennek nincs költsége. A telken belüli hálózat megterveztetése, engedélyeztetése és kiépítése a tulajdonos feladata. A bekötés egyeztetéskor kell jelezni - amennyiben azt más meglévő közművek nem akadályozzák - hogy a saroktelek esetében mely utca felől kéri a bekötést, amennyiben mindkét utca szerepel a projektben.
Mi történik, ha a tulajdonos nem akarja a csatornát beköttetni, mert nincs szüksége rá, vagy már be van kötve máshová?
Amennyiben az ingatlan rendelkezik a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) nyilvántartásában is szereplő csatornabekötéssel, ill. az ingatlan tulajdonosa aláír egy lemondó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nincs szüksége a projekt keretében megvalósítandó házi bekötésre, ebben az esetben az ingatlan a megépülő gerinccsatornára – értelemszerűen - nem kap bekötést.
Bizonyos esetekben, ha az utcában lévő összes vezetékes vízzel ellátott ingatlan szennyvízelvezetése már megoldott, az utcában létesülő gerinccsatorna megépítése szükségtelenné válhat. Ennek eldöntéséhez azonban az szükséges, hogy mindegyik ingatlan bekötése jogszerű és az FCSM által jóváhagyott legyen, ill. szerepeljen annak nyilvántartásában.
Amennyiben az utcában van közcsatorna, de az ingatlan sem oda, sem más közcsatornába (pl. szolgalmi úton, meglévő szolgáltatási szerződéssel) nem kerül bekötésre, a hatályos jogszabályok alapján talajterhelési díjat kell fizetni!
Milyen következményekkel jár, ha engedély nélkül használjuk az új csatornát?
A megépült szennyvízelvezető hálózatra legkorábban akkor lehet csatlakozni, ha az utcai gerincvezeték üzembehelyezése megtörtént. Ezen időpontig az új rendszer nem üzemel, az engedély nélkül bevezetett szennyvíz nem folyik el, tehát egy idő után – a csatorna megteltével – akár elöntést is okozhat. A pangó szennyvíz nemcsak erős szaghatást, de a kórokozók terjedésével akár közegészségügyi károkat idézhet elő. A még nem működő rendszerből a szennyvizet ezért mindenképpen ki kell szippantani, amelynek költsége az érintett ingatlantulajdonosokat terhelheti. Az illegális rákötések emellett a kivitelezést is akadályozzák, hiszen az elkészült csatornaszakaszokból a munkaterületre folyhat a szennyvíz.
Ha tehát a házi hálózatot szolgáltató hozzájárulásával megépíttetik, az még nem jelenti azt, hogy automatikusan használhatják is, ahhoz először be kell nyújtaniuk a Használatbavételi hozzájárulás kérelmet az FCSM-hez. Ha a rákötés minden műszaki és jogi feltétele teljesült, tehát az új csatornarendszer üzembe helyezésére sor került, az FCSM kiadja a házi hálózat használatához szükséges használatbavételi hozzájárulást. Ezzel egyidőben aláírásra kerül a Közszolgáltatási szerződés is: az új, környezetbarát és korszerű hálózat innentől kezdve használható.
Mikor kezdhetem meg a rákötéssel kapcsolatos ügyintézést?
Több utcában is sor került már a kiépült szennyvízelvezetés műszaki átadására, így ezeken a szakaszokon – az üzemeltető Fővárosi Csatornázási Művek engedélyének birtokában – az érintett ingatlanok ráköthetők a csatornára.
Az ügyintézés megkezdése előtt, kérjük, vegyék figyelembe az alábbiakat:
A rákötéssel kapcsolatos ügyintézés megkezdése előtti teendők:
FONTOS! Csak akkor forduljunk a Fővárosi Csatornázási Művekhez az engedélyeztetési folyamat elindítása végett, ha az utcánk szerepel a megépült és üzembehelyezett csatornaszakaszok listáján. Amíg az utca üzembehelyezése nem történik meg, a Fővárosi Csatornázási Művek nem tudja kiadni az engedélyeztetéshez szükséges szolgáltatói hozzájárulást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a Budapest csatornahálózatának fejlesztésével kapcsolatos hírekről.