BKISZ BERUHÁZÁS
       

Költségek, díjak


Milyen költségek terhelik az ingatlan tulajdonosát a csatornázáshoz kapcsolódóan?

A BKISZ projekt keretében az utcai gerincvezetékek lefektetésére kerül sor, illetve ahhoz kapcsolódóan – gravitációs bekötés esetén - a telken belül, a telekhatártól számított egy méterig épül ki a házi bekötőcsatorna. A házi bekötőcsatorna köti össze az ingatlanon belüli hálózatot az utcai vezetékkel. A telek határon belüli hálózat megterveztetése és kiépíttetése az érintett ingatlantulajdonosok feladata és költsége. Ennek nagyságrendje nagymértékben függ a helyi adottságoktól, pl. az épület, illetve a bekötés utcafronttól való távolságától, a terepviszonyoktól, valamint a bekötés mélységétől, a meglévő burkolatok bontásától, illetve helyreállításától is.

Amennyiben a helyi adottságok miatt az ingatlan csak un. házi átemelővel tud a közcsatornára csatlakozni, a beruházás keretében kiépülnek az átemelők is. A házi átemelő beépítése - a tulajdonossal egyeztetve - oly módon történik, hogy arra az épület szennyvíz kivezetése gravitációsan ráköthető legyen, így ilyen esetekben minimális az a szakasz, melyet az ingatlantulajdonosnak kell kialakítani és a későbbiekben karbantartani.

A szennyvízcsatorna kiépítésével kapcsolatos másik felmerülő költség lehet az ún. közműfejlesztési hozzájárulás. Budapest Főváros Önkormányzata minden, a BKISZ projekt által érintett kerülettel együttműködési megállapodást kötött, mely a beruházás finanszírozását, az önerő biztosítását is érinti. A megállapodás szerint a helyi önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a szennyvízberuházással érintett területek ingatlantulajdonosainak terhére pénzügyi kötelezettségeket megállapítson, azaz közműfejlesztési hozzájárulást szedjen be. A közműfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos hivatalos, részletesebb felvilágosítást az illetékes helyi önkormányzat ad.

Fontos, hogy a kiépült közcsatornára az ingatlant rá kell kötni a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (55. §) rendelkezései szerint. Erre a kormányhivatal kötelezheti az ingatlan tulajdonost az egyéves türelmi idő letelte után. Az ingatlan tulajdonosa azonban – a 2003. évi LXXXIX törvény (11. §) értelmében – már a közcsatorna üzembe helyezésétől számított 90. napot követően talajterhelési díjat köteles fizetni, amennyiben nem építi ki a rákötést.

A talajterhelési díj mértéke a felhasznált víz 1 m3-ére vetítve, 1200 Ft-tól 6000 Ft-ig terjedhet a terület érzékenységi besorolásától függően. (A talajterhelési díj alapjául szolgáló felhasznált vízmennyiség az igazoltan szippantással elszállított szennyvízmennyiségével, illetve a locsolási kedvezménnyel csökkenthető.)

Mit jelent a talajterhelési díj?

Fontos, hogy a kiépült közcsatornára az ingatlant rá kell kötni a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (55. §) rendelkezései szerint. Erre a kormányhivatal kötelezheti az ingatlan tulajdonost az egyéves türelmi idő letelte után. Az ingatlan tulajdonosa azonban – a 2003. évi LXXXIX törvény (11. §) értelmében – már a közcsatorna üzembe helyezésétől számított 90. napot követően talajterhelési díjat köteles fizetni, amennyiben nem építi ki a rákötést.

A talajterhelési díj mértéke a felhasznált víz 1 m3-ére vetítve, 1200 Ft-tól 6000 Ft-ig terjedhet a terület érzékenységi besorolásától függően. (A talajterhelési díj alapjául szolgáló felhasznált vízmennyiség az igazoltan szippantással elszállított szennyvízmennyiségével, illetve a locsolási kedvezménnyel csökkenthető.)